A szabadság illúziójáról

Sokszor nem tudatosítjuk, hogy bár az életünk során lehet, sikerült a szüleinktől függetleníteni magunkat, hiszen olyan végzettségünk van, amit jól megfizetnek, így anyagilag nem függünk, képesek vagyunk magunkat eltartani, és olyan, mintha szabadon választhatnánk a munkahelyek között is, sőt, hála az égnek, egészen jó kis munkacsaptokra lelhetünk, ahol jól érezzük magunkat. Eközben, ha képesek vagyunk szembenézni a valóságunkkal, bárhová megyünk dolgozni, az alapállás ugyanaz: eladjuk a munkaerőnket egy kisebbség egyéni gazdagodásának érdekében, akik a többség és a természet kizsákmányolásán keresztül gazdagodnak. Hát ez a szabadságunk illúziója! Azt gondolom, hogy ez a társadalmi struktúra sokkal inkább fogva tart és uralkodik rajtunk, mint azt gondolnánk.

Ehhez képest választhatjuk az önrendelkezés útját, amikor bátran beleállunk, és a saját ügyünk érdekében, abból megélve próbálunk meg jobbá válni, és jobbá tenni a világunkat. Tehát szabadságunkban áll saját közösségünket létrehozni, szabadságunkban áll vezetni az életünket, a közös ügy érdekében szabadságunkban áll, hogy másokat vezessünk, és szabadságunkban áll, hogy vezetve legyünk. Ez az igazi szabadság! És egyedül ez az út vezethet minket egy emberibb, igazságosabb, fenntarthatóbb társadalomhoz!


«   »

Add comment

Comments

There are no comments yet.