Változások története

 

Fontosnak tartjuk bemutatnii, hogy a projektben résztvevők milyen folyamatokon mentek keresztül, mi változott bennük és ezt hogy tudják megfogalmazni. 

A Társadalmi Innovátor Programmal egy olyan társadalmi átalakulási folyamatot támogatunk, ami hozzásegíti a fiatalokat a közösségi lét megtapasztalásához, illetve ahhoz, hogy olyan kompetenciákat sajátítsanak el, ami egy egészséges, hosszú távon fenntartható közösségi működéshez szükséges.
Az alábbiakban arról számolunk be, milyen kompetenciák fejlesztésére került sor a képzés során.

A Program első etapjában a résztvevők egy 7 napos táborban vettek részt, melynek során az együttműködés készségeit, módját és nehézségeit tapasztalhatták meg. A képzés során érzékelhető volt a közösségi minőség fejlődése, különböző feladatok és módszerek hatására a résztvevők felismerték a különbözőségeikben rejlő potenciált, ezáltal jutva nagyobb elfogadásra egymással szemben. A reflexiós körök lehetőséget adtak arra, hogy kommunikálják a belső folyamataikat társaik felé, ezáltal tettek szert olyan önismereti felismerésekre, melyek hozzásegítették őket a maguk és a többiek jobb megértésére, elfogadására, s egy harmonikusabb együttműködés megvalósítására. Megtanulták belső és külső konfliktusaikat megfelelően kommunikálni, és beszélgetés keretein belül egy kezdeti fázisban valóban megoldani/feloldni őket. Ezek a tapasztalatok járultak hozzá, hogy beépüljön a közösségi kultúrába a konfliktusok megoldásának lehetősége, mely korábban egy a mostani társadalomban szocializálódott egyén számára elképzelhetetlen volt. Azokban az esetekben, amikor sikerült a konfliktusokat megoldani, egy másik minőség is megjelent,  jelenlegi társadalmi berendezkedésünkből származó lelki sérülések gyógyításának lehetősége, mely kézzel foghatóvá tette azt az állítást, mely szerint a valódi közösségek az egyének lelki gyógyulását is elő tudják segíteni. Ezen gyógyulások által nyílik lehetőség arra, hogy az egyén objektívabban tudjon egy-egy helyzetet megítélni, szubjektív percepcióit szubjektív módon is kommunikálja, ezáltal szűkítve minimálisra a kommunikációs konfliktusok számát. Valamint mindamellett, hogy megtapasztalták az ítélkezésmentesség pozitív hatásait mind az ítélkezőre, mind arra nézve, akiről az ítélet szól, sikeresen tudták alkalmazni a tanultakat egymás között és külső kapcsolódásaikban egyaránt.


Egyéni fejlődéseiken túl felismerték a facilitáció szükségességét egy közösségben, annak jelentőségét, hogy a folyamatoknak van hozzáértő gazdája, akiknek a kíséretével, a kommunikációs rendszerek használatával a megbeszélések gördülékennyé válnak, a megegyezések mindannyiuk megelégedésére szolgálnak.
Összességében a tábor képessé tette őket arra, hogy elindulhasson egyfajta átalakulás bennük azáltal, hogy tapasztalatokat szereztek a valódi közösségi működésről. Első körben arra volt szükség, hogy tudatában legyenek annak, hogy ez lehetséges és elérhető számukra a tudásuk és kompetenciájuk fejlesztésével.

A képzés második fázisában egyéni és csoportos konzultációkban vettek részt, melynek során a személyesen felmerülő kérdéseket tisztázhatták a szakmai vezetőkkel. Ennek során kerültek helyükre a táborban tapasztalt változások, illetve a tanultak beépítésének módjai egyéni esetekben.

A következő fázisban a tudások megszerzése került fókuszba a nagy távolságok miatt az online térben. A csoportos online alkalmakra havi egyszer került sor, melyekben a résztvevők előadásokat hallhattak a szakmai vezetőktől, valamint az előzetesen kiküldött szakmai anyagok megvitatására került sor. A szakmai anyagok, tanulnivalók feldolgozására tanulócsoportokba szerveződtek, így teremtve lehetőséget a tanultak gyakorlására. A tudnivalók leginkább a facilitálás témáját ölelték fel, valamint a közösségek indításához szükséges ismereteket. Az így megszerzett tudást játékos formában építhették be a résztvevők, különböző módszerek, gyakorlatok megismerésével gazdagították tudásukat.

Az online tanulás után egy 6 napos tréningen vehettek részt, mely az egy éves képzés során elsajátított tudást hivatott elmélyíteni. Ezen a tréningen volt tapasztalható legkonkrétabban a változás a résztvevőkben. Az előző táborban kialakult egymás iránti érzékenység a tudással felvértezve, megfelelő struktúrába helyezve olyan eredményt váltott ki, ami a trénerek képzeletét is felülmúlta. A tréning első napján szárnyaikat próbálgatva, ügyetlenül kezdtek
neki saját projektjeik kidolgozásába és a facilitálásba. A tréning során fokozatosan dolgoztak saját projektjeik megvalósíthatóságán és fenntarthatóságán, valamint a facilitáció tökéletesítésén. A csoportokban mindenkinek volt lehetősége facilitálni, melyről visszajelzéseket kaptak a szakmai vezetőktől, valamint egymástól. Motivációjuk növekedését az is jelezte, hogy sokszor éjszakába nyúlóan dolgoztak önként egy-egy folyamat facilitálási tervén, melynek az eredménye a kiválóan facilitált alkalmakban testesült meg.

Összességében elmondható, hogy a 6. napra jelentős fejlődésen mentek keresztül, facilitációjuk jól átgondolt, kapcsolataik mélyebbek, önismeretük fejlettebb, reflexiójuk kimagaslóan asszertív lett. A közösségi minőségre megfelelő figyelmet fordítottak, konfliktusaikat kulturált formában, még csíra állapotban kezelték. Hozzáállásuk az együttműködés javítására irányult, belső konfliktusaikat képessé váltak elkülöníteni a többiek viselkedésétől. A peremterületre sodródott résztvevőket ügyesen integrálták a folyamatba, s végső soron létrehoztak egy-egy induló közösségi vállalkozást a Program keretein belül.

 

Résztvevők megosztása saját változási folyamataikról 

 

Változások, pillanatok, emlékek